- Mikor mondod el
végre, hogy hova viszel- kérdeztem egyre idegesebben amikor a kocsiban ültünk
és utaztunk valahova. Délután végre elindultunk arra a titkos helyre Harry-vel,
azonban ő bekötötte a szemem és nem engedte, hogy levegyem a kendőt, amíg nem
érünk oda, a valahova.
- Ne
türelmetlenkedj, szívem- nyugtatgatott.
- Hogy ne
türelmetlenkedjek amikor már 20 perce itt autókázunk, miközben azt sem tudom és
nem is látom, hogy hova megyünk- kiabáltam mérgesen, majd megéreztem Harry
ajkait az enyémen.
- Megérkeztünk-
jelentette be, nekem pedig a szavam is elállt. Kipattant a kocsiból és
kisegített engem is. Ösztönösen nyúltam volna a kendőhöz, hogy végre
megszabadíthassam magam tőle, de ő megelőzött és továbbra sem szedte le a
fejemről.
- Harold- szóltam
rá.
- Már csak pár
másodperc- mondta- Csak beérünk és utána ígérem leveszem.
Kinyitott egy ajtót,
előre engedett és megálltunk. Habár nem láttam, tudtam, hogy hol vagyunk.
Harry háza.
Tökéletes Harry
illata volt.
Óvatosan lehámozta
rólam a kendőt, csak pár hajszálamat tépte ki, de amikor végre kinyitottam a
szemem megláttam a lakást. Nem tévedtem, valóban Harry-nél voltunk, de nagyon
szépen fel volt díszítve. Mindenhol mécsesek és virágok voltak elég bénán
elhelyezve, de látszott, hogy sokat dolgozott vele.
- Ez gyönyörű-
néztem körbe újra hitetlenkedve. A kuncogásomat és a könnyeimet alig tudtam
visszatartani- Köszönöm- csókoltam meg Harry-t.
- Van még valami-
elővett a zsebéből egy kis dobozkát- Nyugi, nem kérem még meg a kezed, de
amikor megláttam rád gondoltam- mondta, majd kinyitotta a dobozt és kivett
belőle egy gyűrűt. De még milyen gyűrűt! Egy gyönyörű ezüst színű darab volt,
aminek a közepén kis kő ragyogott és azon egy papírrepülő volt.
- Ann, leszel a barátnőm?- kérdezte és letérdelt. A könnyem
patakokban folyt.
- Igenigenigen- nevettem, ő pedig felhúzta a gyűrűt az
ujjamra és megcsókolt.
- Komolyan te
csináltad ezt a kaját?- kérdeztem miközben leültünk az étkező enni. Sült hús
volt, ami kifejezetten ízlett.
- Miért, olyan nehéz
kinézni belőlem?- kérdezte durcáskodva.
- Nem- kuncogtam és
adtam egy puszit a szájára.
Még mindig a gyűrűt
néztem és simogattam, amikor befejeztük a vacsorát és már csak beszélgettünk.
- Látom sokkal jobb
látvány az a gyűrű, mint én- húzta a száját Harry, mire elnevettem magam és az
ölébe ültem, a haját kezdtem el piszkálgatni.
- Imádom a hajad-
jelentettem ki- Ígérd meg, hogy soha nem vágatod le rövidre.
- Már tök hosszú,
lehet le kéne vágni a végéből egy kicsit- mondta és beletúrt a loboncába.
- Nem- szorítottam
erősebben magamhoz a tincseit és ezáltal Harry-t is, aki egy morgással jelezte,
hogy fájt neki a mozdulat. Így hát adtam neki egy csókot, ami kicsit
elhúzódott. De nem neheztelhetett ránk senki; sok mindent be kellett pótolnunk,
így el is ment az este, mi pedig a hálószobában feküdtünk az ágyán, ami még
mindig nagyon puha és kényelmes volt, mint pár héttel ezelőtt. Harry adott
nekem egy pólót, amit átváltottam, így feküdtünk. Nagyon jól befészkeltem magam
az ágyba, szorosan Harry-hez, nehogy véletlenül pár másodpercet is az érintése
nélkül kelljen, hogy töltsek.
- Szeretlek-
suttogta, miután elhelyezkedtem. Mindössze háromszor vágtam állba, hol a
könyökömmel, hol a fejemmel. Azonban mikor ezt kimondta muszáj volt
megmozdulnom, hogy a szemébe nézhessek.
- Én is szeretlek-
mondtam és újra meg újra megcsókoltam.
