Sziasztok!
Még mielőtt megijednétek, hogy ez egy érzelgős bejegyzés lesz, megnyugtatlak Titeket, hogy nem, hiszen csak az első évadnak lett vége, nem pedig az egész sztorinak. Egyszerűen szeretném összegezni az első részt; megadni neki egy írói utószót, hiszen mégiscsak sokat foglalkoztam vele, még akkor is, ha voltak hetek amikor a blog-világ felé sem tekintettem.
Amikor 2016. június 22-én létrehoztam a blogot és a Wattpad könyvet még nem is sejtettem, hogy ennyi embert el fog érni és, hogy majd ennyire szeretni fogom az írását. Egy fanfiction írása mindig nehézkes és egy nagyon vékony madzagon táncol az író közben, hiszen a realitás és az irrealitás között igencsak nehéz megtalálni az arany középutat.
Én mindenképpen az alapsztorinak egy reális képet szerettem volna adni. Olyat, ami tényleg megtörténhetett volna, éppen ezért az írásaimat hosszadalmas kutatómunka előzte meg. Igen, Holmes Chapel térképét kívülről fújom és képzeljétek el, hogy tényleg van egy Mandeville ott. Dan's Pubról nem találtam írásokat, de reménykedhetünk benne, hogy nyitnak egy ilyen nevű pubot.
Az első részek írása igazán egyszerűen ment, konkrétan egy hét alatt írtam meg az első tíz részt, annyira belehabarodtam a dolgokba. Ez persze nem volt akkor olyan durva, hiszen a nyári szünet miatt rengeteg szabadidő állt rendelkezésemre, amit ilyen téren próbáltam minél hasznosabban eltölteni (csak ilyen téren, mert amúgy lusta voltam, mint a dög). Aztán az ősz és az iskola beköszöntével másra is kellett volna koncentrálnom, ezért kiestem a sztoriból, amit visszagondolva hihetetlenül sajnálok, hiszen már rég kész lehetett volna az első évad.
Azonban, hogy őszinte legyek, egyáltalán nem sajnálom, hogy most, márciusban jött meg a kedvem újra a History-hoz, hiszen most sokkal mélyebben benne vagyok a dolgokban és már a második évad első néhány része kész, illetve új design-t kapott mind a Wattpad könyv, mind pedig a blog.
Ha minden részt olvastatok (már pedig, ha ezt olvassátok valószínű, hogy az összes többit is) akkor feltűnhetett, hogy nem igazán írtam írói megjegyzéseket, mint ahogyan azt másoktól megszokhattátok. Ez azért volt, mert egyrészt nem szerettem volna mindig elmondani, hogy mennyire jó volt megírni az adott részt és, hogy sajnálom, hogy már megint nem volt rész két hónapig. Másrészt viszont az elejétől kezdve szerettem úgy kezelni ezt a sztorit, mintha nem is az enyém lenne. Ami részben igaz is, hiszen nem rólam szól, nem feltétlenül merítettem ihletet a saját életemből. Ez Ann sztorija és szeretném is, ha így gondolnátok mindig majd rá.
És, hogy kicsit a jövőbe is tekintsünk... Mostantól szeretnék heti egyszer részt hozni Nektek. Ez persze nem jelenti azt feltétlenül, hogy mindig be fogom tudni majd tartani. Magamat ismerve ez elég nehéz feladat lesz, de próbálkozni fogok, ezért is szeretek mindig inkább előredolgozni, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodnom. Nem szeretek kapkodni. Van egy megszokott munkatempóm és csak nagyon ritkán adok alá vagy felé. Én kinéztem magamnak a szombatot publikálási napnak, de még semmi sem biztos.
A 2. évaddal kapcsolatban pedig csak annyit, hogy teljesen más lesz, mint az első. Szerintem nagy karakterfejlődésen ment keresztül Ann. Új csavarokat és fordulatokat tartogatok a tarsolyomban, amik szerintem tetszeni fognak. Belőttem magamnak egy új mennyiséget epizódonként, ami kicsivel több, mint az eddigi, szóval számokban nem számíthattok több fejezetszámra.
Én már iszonyatosan várom és lelkes vagyok a jövővel kapcsolatban. Remélem, hogy Ti is és, hogy a következőkben is Ann-nel tartotok.
Várhattok még nemsokára egy kérdéssort, hogy kicsit jobban megismerjétek a History háttértörténetét és a munkámat. Ha van kérdésetek hozzá, akkor azt vasárnap estig tegyétek fel nekem itt kommentben.
Osszátok meg velem a gondolataitokat az első évaddal kapcsolatban!
